Főbb különbségek a nehézacél és a könnyűacél szerkezetek között

1. A daru emelési súlya az üzemben: 25 t vagy annál nagyobb, ami nehéz acélszerkezetnek tekinthető.

2. Acél fogyasztás négyzetméterenként: 50KG/m2 vagy annál nagyobb, ami nehéz acélszerkezetnek tekinthető.

3. A fő alkatrészek acéllemezeinek vastagsága: 10 mm-nél nagyobb vagy egyenlő, könnyű acélszerkezeteknél kisebb.

Ezen kívül vannak referenciaértékek, mint például a négyzetméterenkénti költség, a maximális alkatrésztömeg, a maximális fesztáv, a szerkezeti forma és az eresz magassága. Ezek tapasztalati adatokkal szolgálhatnak annak megítélésekor, hogy az üzem nehézacél vagy könnyűacél. Természetesen sok épület könnyű és nehéz acélból készült. Vannak azonban olyan acélszerkezetek, amelyeket biztosan állíthatunk: petrolkémiai üzemek és létesítmények, erőművek, nagy fesztávolságú stadionok, kiállítási központok, sokemeletes vagy szupermagas acélszerkezetek.

Valójában a nemzeti kódok és a műszaki dokumentumok nem azt mondják, hogy „nehéz acél”. A könnyű házacél szerkezetek megkülönböztetése érdekében célszerűbb lehet az általános acélszerkezeteket "közönséges acélnak" nevezni. Mivel a közönséges acélszerkezetek köre igen széles, mindenféle acélszerkezetre kiterjedhet, a terhelés nagyságától függetlenül, sőt sokféle könnyű acélszerkezetet is magában foglalhat. A könnyű épületek acélszerkezeteinek műszaki leírása csak néhány konkrétabb tartalmat ír elő a „könnyű” jellemzőkre vonatkozóan, és a hatály az egyrétegű portálkeretekre korlátozódik.

A könnyűacél is homályos fogalom, amely általában kétféleképpen érthető. Az egyik a köracélból és L45 * 4-nél és L56 * 36 * 4-nél kisebb szögacélból készült könnyű acélszerkezet a jelenlegi acélszerkezet-tervezési szabályzat (GBJ 17-88) XI. fejezetében.

Látható, hogy a könnyűacél és a nehézacél közötti különbség nem magának a szerkezetnek a súlyában, hanem az általa viselt burkolati anyagok súlyában van, hanem a szerkezeti tervezés koncepciójában.